A megelőző távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből (így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből) a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.
A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb harminc napra rendelheti el. A bíróság a határozatát a meghallgatás alkalmával közli a felekkel, azt nekik átadja. Ha a meghallgatáson a bántalmazó nem jelent meg, a bíróság a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről.
Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, a határozatban megjelölt más személytől, és köteles tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen (ideértve a telefon, a levél vagy más egyéb módot is).
Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani az ingatlantól, ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik, vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli.
Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve megelőző távoltartó határozat a bántalmazó fennálló tartási, valamint a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti.
Az ideiglenes megelőző távoltartás, illetve a megelőző távoltartás hatálya alatt álló személy szülői felügyeleti joga szünetel.
Fenti jogintézményeket hatálybalépésüktől kezdődően két új szabálysértési tényállás védi: a távoltartó határozat szabályainak megsértése és a megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése.
Előbbi esetében a bíróság az ideiglenes megelőző vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályok megszegése miatt elzárást vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki az eljárás alá vont személlyel szemben. Utóbbi esetben a rendőrség - hatáskörében eljárva - százötvenezer forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki azzal szemben, aki valótlan tények állításával a megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi és azt valótlan tények alapján el is rendelik (természetesen, ha szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülő cselekményre vonatkoznak a valótlan tények, nem ezen szabálysértésről, hanem hamis vád bűncselekményéről beszélhetünk).
A törvény és a kapcsolódó jogszabályok 2009. október 1-jén léptek hatályba.
A jogalkotó - mivel a távoltartás jogintézménye már két éve része a jogrendszernek - azzal számolt, hogy annak rendőrségi vagy bírósági alkalmazása nem okoz majd a gyakorlatban problémát.
A valóság azonban ezt a jogalkotói várakozást sem igazolta vissza, hiszen például a családsegítő intézmények hétvégén zárva tartanak, így a 24 órás segítségnyújtási kötelezettség jelenleg - kizárólag - hétköznap teljesíthető.
A segélykérő bejelentést követően a kiérkező, intézkedő rendőrök nehéz helyzetben vannak, hiszen a helyszínen rögtön dönteniük kell az ideiglenes megelőző távoltartásról, és a határozat alapjául szolgáló számos jogi vonatkozású kérdést is tisztázniuk kell.
Vajon rendelkeznek-e az ehhez szükséges képzettséggel és tapasztalattal?
A családsegítő és a gyermekvédelmi szakszolgálatnak már az erőszak gyanújánál értesítenie kell a városi gyámhivatalt, de milyen magatartás, viselkedés, családi veszekedés éri el az erőszak gyanújának a szintjét?
Remélhetőleg nem kell további két év a következetes joggyakorlat kialakításához.(Forrás:Jogi Fórum)
Ezen oldal olvasói saját jogvitáikkal, peres ügyükkel szakmai tanácsadásért,
permegelőző és perlezáró közemüködését közvetlenül fordulhatnak az Országos Permegelőző és Peres Szakértői Irodához!
Ügyfélszolgálat a konkrét ügyekben: 06-302-164-102!
E-mail bejelentkezés időpontért:ugyfelek@index.hu
